🔹 A kutatások kezdetei

A távérzékelés (remote viewing) tudományos vizsgálata az 1970-es évek elején kezdődött az Stanford Research Institute (SRI)-ban, Kaliforniában. A kutatás célja az volt, hogy kiderítsék: képes-e az emberi tudat információt szerezni távolról, érzékszerveken túli módon.

A programot olyan neves kutatók vezették, mint Russell Targ és Harold Puthoff, akik fizikai háttérrel közelítették meg a jelenséget. A résztvevők között volt Ingo Swann is, aki kidolgozta a ma is ismert Controlled Remote Viewing (CRV) módszert.

🔹 A CIA és a katonai kutatások – Stargate Project

Az 1970-es évek közepétől a CIA, majd később a U.S. Army Intelligence is finanszírozni kezdte a távérzékeléssel kapcsolatos vizsgálatokat.
A projektet Stargate Project néven ismerték, és célja az volt, hogy felmérjék,
használható-e a remote viewing hírszerzési célokra.

A CIA archívumai szerint több mint két évtizeden át több száz kísérlet zajlott, különböző laborokban, és több ezer adatpont gyűlt össze a jelenségről.

A dokumentumokat 1995-ben titkosítás alól feloldották, és ma is olvashatók a
CIA Reading Room oldalán.

🔹 Mit mutattak az eredmények?

A kutatók a kísérletek során statisztikai módszerekkel értékelték a találatokat.
Az eredmények szerint egyes gyakorlók a véletlennél jóval magasabb arányban adtak pontos információt a célpontokról.

• Az adatok pontossága 15–30% között mozgott, ahol a véletlen eredmény 5% körül lett volna.
• Néhány távérzékelő (pl. Ingo Swann, Joseph McMoneagle) kiemelkedően jól teljesített.
• A jelenséget független laborok is megpróbálták reprodukálni – vegyes sikerrel.

Az egyik legismertebb esetben Ingo Swann egy távoli célpont – a Jupiter – vizuális jellemzőit írta le,
évekkel azelőtt, hogy a Voyager-űrszonda megerősítette volna azokat.

🔹 A szkeptikus nézőpont

A tudományos közösség nem egységes a távérzékelés értékelésében.
Sok kutató szerint a pozitív eredmények statisztikai zaj vagy
kísérleti torzítás következményei lehetnek.

Ugyanakkor több neves fizikus – például Brian Josephson Nobel-díjas kutató –
nyitottan nyilatkozott a jelenség vizsgálatának fontosságáról, mondván:
„Ha a tudat valóban hatással lehet az anyagi világra, azt érdemes tudományosan is megérteni.”

🔹 Mai kutatások és irányok

A modern tudatkutatás már nem csak a távérzékelést vizsgálja, hanem a
kvantumtudat-elmélet, a pszichofizika és az
intuitív megismerés területeit is.
Egyre több kutató keresi a hidat a neurofiziológia és a szubjektív élmény között.

A távérzékelés ma már főként pszichológiai és meditációs kontextusban jelenik meg,
mint a figyelem, az intuíció és a tudatosság fejlesztésének eszköze.

🔹 Összegzés – Mit tanulhatunk ezekből?

• A távérzékelést több ezer kísérletben vizsgálták világszerte.
• Bár a tudományos bizonyítottság nem teljes, a jelenség statisztikailag kimutatható lehet.
• A modern kutatás már a tudat és az információ kapcsolatát keresi – a fizika és pszichológia határán.
• A jelenség megértése hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban értsük az emberi elme működését.